Cikkünk a polgári perrendtartásról szóló T/11900. számú törvényjavaslatban szereplő törvényszöveget és indokolást tartalmazza. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Pp. javaslat 191. § [A perfelvételi tárgyalás menete]
(1) A bíróság a perfelvételi tárgyalás kezdetén összegzi a jogvita szempontjából lényeges perfelvételi nyilatkozatokat. A felek az összegzésre észrevételt tehetnek.
(2) Ha az alperes az ellenkérelmében az eljárás megszüntetését kérte, és erről a bíróság még nem határozott, a bíróság először ebben a kérdésben tárgyal és határoz. A bíróság a megszüntetés iránti kérelem tárgyalása mellett elrendelheti az érdemi védekezés vonatkozásában is a perfelvétel folytatását, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének a felek mulasztása, közös kérelme vagy a felperes elállása folytán van helye. A bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelem elutasításáról az eljárást befejező határozatában is rendelkezhet.
(3) A bíróság a szükséges körben felhívja a feleket, és lehetőséget biztosít arra, hogy perfelvételi nyilatkozataikat előadják.
(4) A fél jogi képviselője mellett a fél, a törvényes képviselője és a nem jogi képviselő meghatalmazottja a tényállítás, a bizonyíték és a bizonyítási indítványok tekintetében hatályos nyilatkozatot tehet.

Indokolás a 191. §-hoz

A perfelvételi tárgyalás tartalmát illetően a Javaslat arra épít, hogy az írásbeli előkészítés alapján és a bíróság közrehatása eredményeként ideális esetben az első tárgyalásra a jogvita előkészítésre kerül minden perbeli szereplő számára. A perfelvételi tárgyalás így már nem azzal telik, hogy ott előadásra és a bíróság által jegyzőkönyvezésre kerüljenek mindkét oldal jog- és tényállításai, a tagadások, kérelmek, az okiratok, a bizonyítékok, vagyis nem a kereset és azzal szembeni védekezés előadása történik.

A perfelvételi tárgyalás célja, hogy mindezeknek minden perbeli szereplő általi ismeretében a pert megalapítsa, azaz a perbe vitt és előkészített jogvita ténybeli és jogi alapja véglegeződjön, valamint a tárgyalás érdemi (bizonyítási) részének iránya és tartalma ugyancsak véglegesen kialakításra és rögzítésre kerüljön.

A perfelvételi tárgyalás tehát már azzal kezdődik, hogy a bíróság összegzi az írásbeli perfelvétel eredménye alapján a jogvita szempontjából lényeges perfelvételi nyilatkozatokat. Ez az anyagi pervezetés egyik lényeges megnyilvánulási formája, mivel a felek ebből megismerhetik, hogy a bíróság miként és miben látja jogvitájukat. A félreértések, félreértelmezések lehetősége kizárható, a bíróság meggyőződhet arról, hogy helyesen értelmezi a felek nyilatkozatait, jogérvényesítési szándékát. Ezt szolgálja a felek észrevételezési lehetősége is.

Ha a bíróság a válaszirat, illetve a viszontválasz benyújtását korábban mellőzte, vagy az idő hiányában a tárgyaláson került kézbesítésre, illetve a korábban kézbesített iratra vonatkozó észrevételezési határidő még nem telt le, a felek a tárgyaláson teszik meg az ezekre vonatkozó előírásoknak megfelelő tartalmú perfelvételi nyilatkozataikat. Az írásbeli perfelvétel eredményéhez képest a tárgyaláson további perfelvételi nyilatkozatok is tehetők.

Minden peres félnek az előkészített tárgyaláson való egyidejű jelenléte hatékony módja a bíróság anyagi pervezetéssel kapcsolatos feladatai ellátásának, az perfelvételi iratokból kitűnő jogvita végleges kereteinek bírói közreműködéssel való tisztázásának, a szükséges bizonyítás megvitatásának. A bíróság szükség esetén a jogvita ténybeli és jogi, valamint bizonyítási kereteinek a meghatározása és ezekre vonatkozó végleges nyilatkozatok megtétele érdekében az anyagi pervezetés eszközei mellett lehetőséget biztosít az ügynek a felekkel való megvitatására.

A perfelvételi tárgyalás fentiek szerinti programjának hatékony megvalósulása érdekében a Javaslat feltétlenül szükségesnek tartja, hogy valamennyi peres fél megfelelően felkészült legyen és a tárgyaláson az ellenfél által vagy a bíróság által az anyagi pervezetés körében felhozottakra akár ténybeli, akár bizonyítási vagy jogi kérdésről van szó, lehetőleg azonnal tudjon nyilatkozni.

A Javaslat célja, hogy lehetőleg ne legyen szükség egy további perfelvételi tárgyalásra, vagy további írásbeli előkészítésre. A fél képviselője, különösen jogi képviselője alapvetően a fél szócsöve abban az értelemben, hogy a fél igényeit közvetíti, mégis maga a fél az igény anyagi jogi jogosultja (vagy kötelezettje), a fél részéről ismert tényanyag teljes körű birtokában is ő van, a bizonyítási lehetőségeit is ő ismeri. A bíróság anyagi pervezetésének címzettje is a fél, a kérdésekre, felhívásokra, tájékoztatásokra is sok esetben csak a fél tud reagálni. Mindezekre tekintettel a Javaslat a kötelező jogi képviselet ellenében is megengedi, hogy a jogi képviselő közreműködése mellett maga a fél vagy egyéb meghatalmazottja is hatályosan nyilatkozzon a perfelvételi tárgyaláson.