Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A vastagbetűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Ötrészes cikkünkben az új Be. újdonságait mutatjuk be.

A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Az új Be. legjelentősebb újításai 2/5

Részlet az új Be. általános indokolásából

[...]

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés új rendszere

A Javaslat egyik legjelentősebb nóvumának tekinthető a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés jelenleg a nyomozó hatóság ágazati jogszabályaiban elhelyezett szabályainak teljes integrálása a büntetőeljárási törvénybe. A Javaslat jelentős modellváltást hajt végre, amellyel a párhuzamos, büntetőeljáráson kívüli és büntetőeljárás keretében folytatott titkos információszerzés szabályozásának a szétválasztottságából, eltérő törvényekben, különböző megfogalmazású szövegezéssel való elhelyezéséből fakadó számtalan gyakorlati, jogalkalmazási probléma, akadály elháríthatóvá válik.

Az új szabályozás megszünteti a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés kettősségét, és ezzel a bizonyítékok elvesztésének lehetőségét – mint a bizonyítás ellehetetlenülésének gyakori okát – jelentős mértékben lecsökkenti, egyben világossá teszi, hogy – az eddigiektől eltérően – egy konkrét személlyel szemben bűnüldözési célból nem folyhat lényegében korlátlan ideig bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, ennek a határideje minden esetben maximalizált.

A Javaslat szakít azzal a szemlélettel, amely a titkos információgyűjtést és a titkos adatszerzést quasi elkülönült eljárási folyamatként tekintette. A titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés különleges eszközei és módszerei a bizonyítási eszközök és cselekmények katalógusát gazdagítják, egységesen szabályozva és törvényi szinten biztosítva a szükségesség-arányosság követelményéhez igazodó kivételes alkalmazás feltételrendszerét is. A Javaslatban a leplezett eszközök három csoportot képeznek attól függően, hogy alkalmazásuk bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött vagy alkalmazásukhoz ilyen engedélyre nincs szükség.

A Javaslatban kialakított eljárási rendszer biztosítja annak lehetőségét, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően, de már a büntetőeljárás keretein belül bizonyos kiemelt súlyú bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy ellenőrzése érdekében, rövid határidőn belül egyfajta előzetes felderítés legyen alkalmazható. Ezen eljárás során csak olyan leplezett vagy nyílt eszközök alkalmazására lesz lehetőség, amelyek a bűncselekmény gyanúját még nem feltételezik. Tehát a büntetőeljárásban megjelenne egy új eljárási szakasz a nyomozás előtt: ez lenne az előkészítő eljárás, amelyet a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is végezhetne, és amely korlátozott ideig, szinte kizárólag leplezett eszközökkel kifejezetten csak a nyomozás elrendeléséről szóló döntés meghozatalához szükséges információk összegyűjtését célozná.

Jelentős újításnak minősül az is, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés folyamatába az ügyész a korábbiakhoz képest jobban bevonódik majd, egyben a Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy az ügyész tudta és beavatkozási lehetősége nélkül titkos információgyűjtést a rendőrség, illetve a NAV ne folytathasson. Ez jelentős és a jogalkalmazók egy része által is elvárt változás, amely nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a titkos eszközök alkalmazása során beszerzett adatok, bizonyítékok eljárási okokból ne vesszenek el.

A személyi szabadság elvonásával, illetve korlátozásával járó kényszerintézkedések

A személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések rendszere kapcsán a Javaslat mind a részletszabályok, mind a fejezet felépítése során a fokozatosság elvét hangsúlyozza.

A Javaslat az őrizet szabályai között – külföldön jól bevált minták alapján – újdonságként jeleníti meg, hogy e kényszerintézkedés tettenérés esetén is alkalmazható, amennyiben az elkövető személyazonossága nem állapítható meg. Szintén újdonság, hogy nemcsak a letartóztatás valószínűsítése esetén, hanem más – a személyi szabadság korlátozásával járó – kényszerintézkedés esetén is helye lehet az őrizetbe vétel elrendelésének.

Az előzetes letartóztatás elnevezése a kényszerintézkedés pontosabb megjelölése érdekében letartóztatásra változik. Az elrendelés okaira és a tartamára vonatkozó legtöbb szabály tartalmilag nem módosul, azonban a jogértelmezés könnyítése érdekében jelentősen egyszerűsödnek. A letartóztatás felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év. Kivétel marad az az eset, amikor a terhelt ellen életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény miatt folyik eljárás, ilyenkor a letartóztatásnak nincs felső határa.

A Javaslatban a letartóztatás reális és valóságos alternatívájaként jelenik meg a bűnügyi felügyelet, amely gyűjtőfogalomként magában foglalja a Be.-ben is szabályozott házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat és távoltartást, valamint az újonnan nevesített bűnügyi eltiltást és jelentkezési kötelezettséget.

A hatályos szabályozáshoz képest jelentősen bővül az óvadék alkalmazásának lehetősége, ezzel is jelezve, hogy a Javaslat a letartóztatások számát az európai trendeknek megfelelően a minimálisra kívánja csökkenteni és a letartóztatást valóban csak a legszükségesebb esetekre kívánja korlátozni. Emellett a Javaslat az óvadék tárgyát is jelentősen bővebb körben határozza meg, így az nemcsak készpénz, hanem értékpapír és ingatlan is lehet.

Egyéb kényszerintézkedések

A Javaslat nagyobb részt a Be. struktúrájára épül, nem helyezi új alapokra a vagyoni jogokat érintő kényszerintézkedések rendszerét, azonban az egyes kényszerintézkedések szabályait jelentős mértékben újrafogalmazza és koherens rendszerbe helyezi. Így például a Javaslat a zár alá vétel feloldása esetén is szabályozza a zárolt vagyon lefoglalás megszüntetéséhez hasonló kiadásának lehetőségét, illetve a vagyon megváltására is lehetőséget ad.

A Javaslat egyik kiemelkedő újítása, hogy kialakítja a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének – eddig hiányzó – törvényes alapjait, olyan szabálykörnyezetet teremtve, amelyben elérhetővé válik, hogy a vagyoni kielégítést szolgáló vagyontárgyak a büntetőeljárás gyakorta hosszabb tartama alatt se veszítsenek értékükből. A Javaslat bevezetné a lefoglalt dolog megváltásának a lehetőségét is.

A Javaslat másik hangsúlyos újítása, hogy szakít a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzésének a Be.-ben kialakított, a büntetőeljárással párhuzamos és ekként nehézkes külön eljárásként történő szabályozásával és a vagyon-visszaszerzést a büntetőeljárás szerves részévé teszi. A Javaslat újításaként a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzésének a nyomozás során hangsúlyosabb szerep jut, a vagyon visszaszerzéséért felelős szervek a nyomozást folytató szervekkel szoros együttműködésben folytathatják tevékenységüket.

A Javaslat megteremti az olyan új típusú vagyoni formák biztosításának lehetőségét, amelyek a bűncselekményből eredő vagyon elrejtésének új módjai lehetnek. A Javaslat új rendelkezései alapján lehetővé válik az olyan virtuális vagyonelemek lefoglalása, mint a bitcoin vagy az elektronikus pénz speciális formái.

A Javaslat újításai közül kiemelhető, hogy erősíti a kényszerintézkedések elrendelése feletti igazságszolgáltatási kontrollt, pl. a Javaslat szerint a nyomozó hatóság csak ügyészi engedéllyel tarthat házkutatást. A Javaslat alapján a nyomozó hatóság is jogosult rendbírság kiszabására, illetve a rendbírság lehetséges maximális összege is emelkedik.