Blogunk „társasági rovatában” olyan jogászokkal készítünk interjút, akik valamiféleképpen az átlagostól eltérő jogi munkát végeznek. Első interjúalanyunk dr. Győri Erzsébet ügyvéd, akinek van egy nem mindennapi ügyfele: a Fővárosi Állat- és Növénykert.
S ezért nagyon-nagyon irigyeljük...

Mióta foglalkozik az Állatkert ügyeivel?
1994-ben kötöttünk jogi képviseleti szerződést.

Hány ember foglalkozik az Állatkert ügyeivel az irodában?
Főszabályként csak én foglalkozom a Kert ügyeivel, de még 2-3 ügyvédkollégával szorosan együttműködünk, egy irodában dolgozunk, így szükség szerint (szabadság, tárgyalási időpontok ütközése) a helyettesítésemet meg tudjuk oldani.

Szükséges-e speciális szakértelem hozzá?
A speciális szakértelem ma már abból adódik, hogy mivel 20 évvel ezelőtt kerültem először a Kertbe, így a szükséges jogszabályokat jobban ismerem, vagy könnyebben megtalálom, mint más, a „helyismeretem” pedig elég jó.

Mennyiben tér el az átlagos ügyvédi munkától?
Nagyon sokrétű és talán színesebb, mint az átlagos jogi képviselet ellátása. Ennek csak részben oka az, hogy ott mivel foglalkoznak, talán fontosabb, hogy az ott dolgozó vezetők és munkatársak nagyon szeretik a Kertet, fejleszteni akarják, minden lehetőséget megragadnak a bevételek fokozására is, s ennek a „pörgésnek” legtöbbször van jogi vetülete.

Mi teszi ki az Állatkerttel kapcsolatos jogi munka legnagyobb részét?
A nagyobb fejlesztésekhez kapcsolódó tervezési, vállalkozási szerződések, most éppen a vidámparki fejlesztés előkészítése.
A közbeszerzésekhez kapcsolódóan is sok szerződés születik, továbbá az egyes bérbe adott helyiségek (büfék, stb.) szerződései. Kisebb-nagyobb rendezvények megtartására is kötünk megállapodásokat. Vannak munkajogi ügyek, mint minden cégnél, és egyes megkötött szerződések esetében azok megszegése miatti jogi eljárások. Sok esetben születik barter szerződés a kölcsönös előnyök okán. Vannak alapítványai is a Kertnek, azokkal kapcsolatban is vannak feladatok. Sokan szeretik a Kertet, így önkéntesek is dolgoznak itt, az ő szerződéseikkel is foglalkozom, de több esetben hagytak ránk ingatlant, pénzt, földet a Kertet szerető emberek, az ezzel kapcsolatos ügyintézés is az én feladatom.

Mi volt a legemlékezetesebb jogi probléma az Állatkerttel kapcsolatban?
Egy konkrét példát nem tudok mondani, inkább úgy, hogy volt olyan, ami vicces üggyé vált: egy lóharapás kapcsán például, ahol a látogató magának köszönhette a balesetet, s az orvosi vélemény szerint nekünk kellett volna 6 hétig az állatot megfigyelni – mint kiderült kutyaharapás esetén szokták ezt az orvosi szakvéleményt írni (hátha veszett volt az állat, s rutinból itt is ezt javasolták).
Volt olyan ügyünk, amelyiknél a szokásosnál fokozottabban kívántam a jó eredmény elérését: egy közbeszerzési ügy kapcsán sajtóhelyreigazítási perrel is fűszerezett eset, amelyet végül minden szinten nekünk kedvezően zártunk.
A nagyobb fejlesztések közül volt például a gyógyvíz hőellátásra hasznosítása tárgyú, igen hosszú és bonyolult szerződési folyamat, amelyet végül sikerült megfelelően lezárni.

Volt-e már az Állatkerttel kapcsolatban büntető ügyük?
Tettünk már néhány alkalommal feljelentést, pl. kisebb lopások esetén, vagy amikor a számítógépeinkhez jutott valaki hozzá illetéktelenül.

Néhány konkrét fajjal kapcsolatban milyen jogi problémák merültek/merülnek fel?
Nem egy konkrét fajjal kapcsolatban jut eszembe egy eset, hanem az ún. takarmányozási célból tartott állatokkal kapcsolatban jelentkezett egy elszánt állatvédő évekkel ezelőtt, s próbálta őket „megmenteni”, s ennek bizonyos sajtónyilvánosságot is biztosított. Nehezen tudtuk vele megérttetni, hogy az oroszlán és még sok ragadozó nem éri be salátával.

Hogy alakult az egyes eljárásokban elkobzott és az állatkerthez került állatok száma az elmúlt években? Főleg milyen állatok ezek?
A jogi része annyi volt az ügyeknek, hogy amennyiben az elkobzást elrendelő nem fizetett az állat tartásáért, azt én intéztem, illetve volt, aki bennünket perelt, hogy adjuk ki az elkobzott állatot, ami természetesen nem a mi döntésünkön múlt, el is utasították a keresetét.

A további válaszokhoz a kollégáim nyújtottak segítséget:

Előfordul, hogy nagy számban ömlik ránk valami kobzott jószág, de ha nem nagy számban, akkor is sok feladattal jár az elhelyezésük, mert:
– váratlan események, nem tervezhetők, nem tudunk rájuk felkészülni,
– ellenőrizetlen forrásból származnak, állategészségügyileg problémásak,
– gyakran speciális tartási körülményeket igényelnek, amihez meg kell teremteni a feltételeket,
– a majmok, madarak időnként viselkedési zavarokkal küzdenek (egy emberhez szocializálódtak, onnan elszakítva lelkileg-testileg leromolhatnak),
– a hosszas hatósági eljárás miatt tervezhetetlen a végleges elhelyezésük (mikor, hová).

Kobzott állatok az elmúlt években:

2011:
503 pld. császárskorpió (Pandinus imperator),
kb. 80 egyed egyéb skorpió (kb. 20 faj, köztük veszélyes mérgűek is),
10 pld. csipkés zsanérteknős (Kinixys erosa),
3 pld. görög teknős (Testudo hermanni),
1 pld. szivárványos boa (Epicrates cencria).

2012:
18 pld. görög teknős (Testudo hermanni),
9 pld. mór teknős (Testudo graeca),
6 pld. szegélyes teknős (Testudo marginata),
5 pld. rózsás turákó (Musophaga rossae),
4 pld. változékony agáma (Calotes versicolor),
1 pld. tokee (Gecko gecko),
1 pld. vörösfarkú boa (Boa constrictor),
1 pld. szivárványos boa (Epicrates cencria).

2013:
1 pld pápaszemes kajmán (Caiman crocodylus),
1 pld. fehérpamacsos selyemmajom (Callithrix jacchus),
1 pld. kubai karcsú boa (Epicrates angulifer),
1 pld. sarkantyús teknős (Geochelone sulcata),
1 pld. Tanimbar-kakadu (Cacatua goffiniana).

2014:
1 pld. keselyűteknős (Macrochelys temminckii),
1 pld.barna teknős (Manouria emys).

Jellemzőek-e a kártérítési perek: Állatkert kontra látogató, látogató kontra Állatkert?
Annyira nem, hogy 20 év alatt ilyen perünk nem is volt. 2-3 alkalomra emlékszem, amikor kisebb baleset esetén kértek valami kártérítést, de mivel minden esetben megállapítható volt, hogy a látogató szegte meg a szabályokat, s abból keletkezett valami probléma, a bíróságig soha nem jutottunk el.

Önök hogyan kezelik a látogatók által készített fotók problémáját? Szükséges-e az állatkertben készült fotó (kereskedelmi célú) publikálása előtt engedélyt kérni a felhasználásra?
Jelenleg tervezünk módosítást a látogatói szabályzaton, ami illeszkedne a sajtótörvény idevonatkozó részéhez. Egyébként az a véleményem, hogy a Kertben családi, magán célra fotózni minden engedély nélkül lehet, de a fotók nyilvánosságra hozatalához a Kert előzetes engedélye szükséges. Az engedélyt a Kert a felhasználás céljának ismeretében adja meg. Ennek az az indoka, hogy mi szeretnénk eldönteni, kívánjuk-e a fotók megjelenését egy adott kiadványban, vagy egy áru reklámjaként, összefér-e filozófiánkkal, jó hírnevünkkel a tervezett megjelenés.

Kinek a tulajdonában vannak az Állatkert állatai? Van-e esetleg olyan állat az Állatkertben, amit – mint a pandákat – csak bérelni lehet?
Az Állatkert állatai a Kert tulajdonában vannak, a Kert pedig fővárosi önkormányzati tulajdon.
Bérelt állatunk nincs. Tudtunkkal az óriás pandán kívül nincs is ilyen állat az állatkerti világban.

Az állatokkal kapcsolatos jogszabályok előkészítésénél felkeresik-e önöket?
Hozzám nem érkezett ilyen megkeresés, de lehet, hogy Persányi főigazgató úrhoz igen.

Volt valamilyen emlékezetes történetük az állatokkal és a joggal kapcsolatban?
Talán egy régebbi és szomorú eset: 13 dámot szerzett be a Kert, azokat kellett felszállítani Budapestre, s egy közülük napokon belül elpusztult. Ebből lett peres ügy, mert álláspontunk szerint nem volt szakszerű a szállításhoz szükséges altatás, amelyet altatópuskával és kábítószer tartalmú lövedékkel kell elvégezni. Felajánlottuk előtte, hogy a mi állatorvosaink ehhez rendelkeznek engedéllyel (lásd lőfegyver és kábítószer használata), de a szállító nem élt a javaslatunkkal, s ez vezetett az állat halálához.

Milyen gyakran jár az Állatkertbe?
Ritkábban, mint szeretnék. Korábban az irodák a Kertben elszórtan voltak, így a főbejáratnál volt a Gazdasági Igazgatóság, Főigazgató úr irodája a bölényházban (a Kert közepén) volt, a Műszaki osztály a gazdasági udvarban, tehát az egész Kertet bejártam, amíg mindenkivel beszélni tudtam. Most a gazdasági bejáratnál lévő, volt lakóépületben, egy helyen dolgoznak a kollégák, ami a munka szempontjából sokkal szerencsésebb, de így legtöbbször csak eddig jutok, és rohanok tovább.

És végül: kedvenc állatai?
Ennek családi okai vannak. Amikor kicsik voltak a lányaim a családtagokat egy-egy állatról nevezték el, így az apjuk volt a nagy oroszlán, én a mongúz, a nagymama a mosómedve, ők pedig a nyuszi és a mókus. Így ezek lettek a kedvenc állataim.

Kedves dr. Győri Erzsébet, köszönöm az interjút!

Az interjút a Fővárosi Állat- és Növénykert és dr. Győri Erzsébet beleegyezésével és segítségével jelentettük meg, a képeket a Fővárosi Állat- és Növénykert biztosította számunkra.

Örökbefogadás és az Állatkert támogatása:
Örökbefogadható állatok: http://www.allatkertialapitvany.hu/orokbefogadhato-allatok
Állatok örökbefogadása: http://www.zoobudapest.com/segits-segitunk/orokbefogadas
SZJA 1% utalása az Állatkertnek: http://www.zoobudapest.com/egyszazalek