A Rendőrmúzeum gyűjteményében több olyan bankjegy és érme is található, amelynek értéke nem csak forintban, hanem években is mérhető.
A gyűjteményben a következők szerint osztályozzák őket:
– hamis pénz
– hamisított pénz
– fedezettel nem bíró pénz – ide tartozik például a kellékpénz, a különféle minták, stb...
Ezek közül mutatunk be néhányat Daka Béla, a Rendőrmúzeum tárlatvezetője, valamint a hamispenzek.hu honlap segítségével.
Hologramfólia
Megnézte már valaki a nála lévő bankjegyek hologramfóliáját? Nézzük a tízezer forintost.
A hamisítók próbálkoztak már egyszerű ezüstös fémcsíkkal:
De volt példa BKV feliratú fémcsíkra is:
Kétszázasból húszezrest
Olyan elkövetési mód vált ismertté, hogy a 200 Ft-os bankjegyről leoldották a festéket, és a papírra a 2000 Ft-os bankjegy hologram-csíkját ragasztották rá, majd a 20 000 Ft-os bankjegy képét rányomtatták. A bankjegypapír stimmelt, biztonsági elemek is voltak, csak éppen nem a húszezreséi. A szabadszemmel észrevehető legkomolyabb különbség a hologramfólia mellett végigfutó 2000-es számok sora volt.
Megjegyzés: 2200 Ft befektetésével nyertek 20 000 Ft-ot, azaz 17 800 Ft haszonra tettek szert bankjegyenként.
A húszezres biztonsági elemei ezen a honlapon tekinthetők meg.
Pénzkötegek
A Múzeumban található pénzkötegek közös jellemzője, hogy legfelül valódi pénz van, belül viszont egész változatos dolgok fordulnak elő, a hamis pénzen keresztül az egyszerű újságpapírig. Ha az ember a saját kezébe fogja, és úgy számolja meg, akkor valószínűleg észreveszi a különbséget, de ha valaki előtte számolja meg, vagy egy valódi pénzből álló pénzköteget ügyesen kicserél ezekre, már kész is a baj.
Change money?
Még a bankkártyák kora előtt, ha leszállt egy utazó Budapesten, és nem a hivatalos pénzváltóba ment, komoly meglepetés érhette. A számokat felismerte, de a szöveget nem értette, így nehezen vehette észre a hamisítást. A következő „pénzek” jellemzően úgy készültek, hogy több bankjegyet szétvágtak, és összeraktak egyet, amin több volt egy vagy két nullával (korabeli 50 Ft-osból 500 Ft-os, ill. 20 Ft-osból 2000 Ft-os).
Próbálkoztak olyan hamisítási módszerrel is, amikor 10 darab papír 100 Ft-osból 11-et állítottak elő oly módon, hogy a bankjegyeket szétvágták, és egy-egy szelvényt kihagyva ragasztották őket ismét össze. Így a bankjegyek rövidebbek lettek, de nem volt olyan feltűnő a különbség, hogy pénzkötegekbe elrejtve ez ne működhetett volna.
Kellékpénz
Ez a „dollár” olyan színházi kellékpénz, amit az előadás után zsebre téve nem adtak vissza a kellékesnek, hanem valaki egy külföldre utazó rokonának értékesítette, mintha valódi volna.
Az 54 000 forintos bankjegy
Ilyen bankjegyeket az MNB sohasem bocsájtott ki. Egy reklámkampány részeként használták ezeket, végül birkákat vásároltak rajtuk.
Forgalomban lévő bankjegyeink
A forgalomban lévő bankjegyek ezen a honlapon tekinthetők meg.
Érdekesség, hogy a főoldalon nem, de az egyes bankjegyek leírására kattintva megtekinthetők a különleges emlékbankjegyek is.
Minták
Egy valódi mintabankjegy a forgalomba hozott bankjegyek árának többszörösét is érheti a gyűjtők számára, például egy százas 3600 Ft-ot.
Ezért aztán a „Minta” jelöléseket is hamisítják.
Nyomdatechnika
Minél több színt tartalmaz egy bankjegy, annál többféle nyomólemezt kell készíteni hozzá, hiszen az egyes színeket különböző lemezekkel nyomják a papírra. A régebbi dollár bankjegyek csak két színnel készültek, ezért viszonylag könnyű volt hamisítani őket.
Hamis nyomólemez tízforintoshoz.
És az ezzel készült hamisítvány, amin látszik, hogy csak egy színnel lett nyomva.
Biztonsági elemek
A bankjegyek többféle biztonsági elemet is tartalmaznak, ezek mindegyikének hamisítása meglehetősen bonyolult feladat.
Bankjegypapír – speciális papír, melynek például a tapintása is eltér a hagyományos papíroktól. Szintén tapintással észlelhető érdes festékrétegek is találhatók a bankjegyeken.
Fény felé tartva a bankjegyet látható a vízjel, ami a bankjegyen lévő személy képe tükrözve, a biztonsági szál, illetve a jobb felső sarokban kirajzolódik egy H betű.
A pénz mozgatásával is többféle információt nyerhetünk, láthatóvá válik a rejtett kép, megváltozik a hologramfólián látható kép, illetve a színváltó nyomat.
UV fényben megváltozik a bankjegy színe, illetve újabb képek jelennek meg.
Ezen kívül nagyítóval mikroírást is találhatunk.
Itt látható, hogy az egyes bankjegyeken mindezek hogyan jelennek meg.
Megjegyzés: fémpénzeket is hamisítottak különböző módon, pl. verőszerszám készítésével vagy öntőformák kialakításával.
Köszönjük a cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget és a képeket
– Daka Bélának
– a Rendőrmúzeumnak
– illetve a http://www.hamispenzek.hu/ honlapnak és Kádi Balázsnak
A Rendőrmúzeum kriminalisztikai állandó kiállításáról
(forrás: http://www.policehistorymus.com/)
„A kriminalisztikai kiállítás közel 1500 bűnjel, 40 makett és 300 fotó segítségével mutatja be a bűnügyi technikusok, nyomozók, szakértők munkáját, technikai eszközparkjuk fejlődését. Bűncselekmények, elkövetők, elkövetési magatartások bemutatása mellett a látogatók megismerkedhetnek a rendőrség bűncselekmények eredményes felderítése érdekében végzett munkájával is. 2008 júniusában a kiállítás 6 híres/hírhedt bűnügy bemutatásával bővült (Bene László és társa, Fekete Angyal ügy, Rendőrgyilkosság, Whiskys ügy, Jugoszláv sorozatgyilkos, Miskolci Bonnie és Clyde). A kiállítás anyagának összeállításánál alapvető szempont volt, hogy mely ügyek kaptak/kapnak széles sajtónyilvánosságot. Szempont volt továbbá, hogy különböző típusú bűncselekmények kerüljenek bemutatásra, így biztosítva a látogatók számára a tárlat sokszínűségét.
A kiállításban a bűnügyek rövid leírása mellett bemutatásra kerülnek a nyomozás során lefoglalt bűnjelek, valamint a bűncselekmény elkövetéséről és az elkövetőkről készült fotók is.”
A Múzeum honlapja
http://www.policehistorymus.com/
Források és egyéb érdekességek
http://www.hamispenzek.hu/hamis_papirpenz_forint/
Forint füzet – az MNB kiadványa a bankjegyek biztonsági elemeiről
http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Bankjegy_es_erme/forint_fuzet_2013.pdf
