Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A vastagbetűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Ötrészes cikkünkben az új Be. újdonságait mutatjuk be.

A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Az új Be. legjelentősebb újításai 1/5

Részlet az új Be. általános indokolásából

[...]

IV. A Javaslat legfontosabb újításai

Alapvető rendelkezések

A Javaslat szerkezeti felépítése a Be. hatályos megoldását követi. A hazai eljárási kódexek hagyományainak megfelelően elsőként a büntetőeljárási jog alapelveit megfogalmazó alapvető rendelkezéseket rögzíti. A Javaslat ugyanakkor nem tartalmazza azokat az Alaptörvényben is rögzített szervezeti jellegű alapelveket, amelyek büntetőeljárás-specifikus vonásokkal nem rendelkeznek, különösen, ha ezek a büntetőügyben eljáró hatóságok jogállására vonatkozó törvényekben is fellelhetőek. A szervezeti elvek mellett azon működési alapelvek nevesítése sem szükségszerű, amelyeket szintén az Alaptörvény fektet le, ugyanakkor nem vonatkoznak általánosságban az egész büntetőeljárásra, vagy számos kivételt szükséges biztosítani.

Ennek megfelelően a Javaslatban nem szerepel a hatalmi ágak elválasztásából eredő bírói függetlenség és a bírák kizárólag törvény alá vetettsége, a társas bíráskodás, az ítélkezésben való társadalmi részvétel, a törvény előtti egyenlőség, a büntetőeljárás törvényességének elve, a bíróság eljárásához való jog, a tárgyalás közvetlenségének, nyilvánosságának és szóbeliségének elve, a jogorvoslathoz való jog és a tájékoztatáshoz való jog.

A jogalkalmazás biztos alapokra helyezése érdekében azonban mindenképp indokolt megjeleníteni a kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozó, a kodifikációval kitűzött „eszményi” büntetőeljárás lényegét megragadó alapelveket, így az alapvető rendelkezések közül nem hiányozhat a funkciómegosztás, a vádelv, az ártatlanság vélelme, ehhez kapcsolódóan a bizonyítási teher és az in dubio pro reo elve, a védelemhez való jog, a hivatalból való eljárás, a büntetőeljárás akadályai, a büntetőjogi felelősség önálló elbírálása, az alapvető jogok, különösen az emberi méltósághoz, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog védelme, továbbá az anyanyelv használatának biztosítása és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás nyelve.

A bíróság hatásköre, illetékessége, összetétele és a kizárás

A Javaslat célszerűségi, pergazdaságossági és munkateher-elosztási szempontokra figyelemmel a Be. bírósági hatáskörre vonatkozó szabályozásán jelentősen nem változtat. A bírósági illetékességi szabályok esetén a Javaslat újdonsága, hogy a lehető legnagyobb mértékben szűkíti a kizárólagos illetékesség eseteit, azt csupán a speciális szaktudást vagy felkészültséget igénylő ügycsoportok tekintetében hagyja meg.

A Javaslat a bíróságok összetételére vonatkozóan gyökeresen új szabályozást vezet be, amelynek lényege, hogy az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, ott, ahol jelenlétük valódi garanciát jelent. Ilyen a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás, valamint a katonai büntetőeljárás. Az elsőfokú eljárásban főszabályként – hatáskörre tekintet nélkül – egyesbíró jár el, akinek azonban megvan a lehetősége arra, hogy meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson, ha ezt indokoltnak tartja. A Javaslatban megjelenő új szervezőelv alapján a bírói tanács főszabály szerint szakbírákból áll, és a jövőben nem lenne lehetőség öt- vagy többtagú tanács alakítására.

Az eljárások rosszhiszemű elhúzásának megakadályozása érdekében jelentős újítás, hogy csak az eljáró bíróval szemben lehet megfogalmazni a kizárási indítványt, a bírósággal szemben nem.

A büntetőeljárásban részt vevő személyek és az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések

A Javaslat a büntetőeljárásban részt vevő személyeket érintő szabályozás körében a sértetteket érintően szemléletváltást tartalmaz, egyebekben az új rendelkezések dogmatikai szempontból letisztultabb, egyben a gyakorlat számára kezelhetőbb formát kapnak. A sértettek érdekeinek hatékonyabb védelme jegyében a Javaslat megőrzi, továbbviszi az áldozatvédelem körében már kialakított vívmányokat, amelyek erősítik a sértetti jogokat, valamint az őket megillető eljárási garanciákat. A Javaslat további jogosultságot kíván teremteni a sértettek számára azáltal, hogy lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás kezdetén kinyilváníthassák, kérik-e az elkövető megbüntetését, és nyilatkozatban fejthessék ki, hogy a bűncselekmény következtében milyen hatások érték őket, ezzel is megkönnyítve a sérelmükre elkövetett bűncselekmény feldolgozását. A Javaslat – az Európai Unió elvárásainak megfelelően – minden olyan személyt sértettnek tekint, aki a bűncselekmény közvetlen következtében akár fizikai vagy lelki sérülést, akár gazdasági, vagyoni hátrányt szenvedett.

A Javaslat – egyebek mellett – a „segítők” gyűjtőfogalom alatt egységes megközelítésben szabályozza újra azon személyi kört, akik a büntetőeljárásban érintettek helyett vagy mellett – például törvényes képviselőként, jogi képviselőként, vagy támogatóként – eljárhatnak. A Javaslatnak ugyancsak célja, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit egységesen, a büntetőeljárás egészére irányadó módon rendezze, elkerülendő az egymásnak ellentmondó, felesleges és nehezen kezelhető széttagolt szabályozást.

Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések körét érintően a célkitűzés az adminisztratív jellegű szabályoknak az eljárásjogi törvényből történő elhagyása, egyúttal a törvényben rendezendő kérdéskörök egyszerűsítése. Így például a jelenleg elkülönülten, és eljárási szakaszonként indokolatlanul széttagoltan szabályozott másolatkiadás és iratmegismerés kérdését a Javaslat egységesen az eljárás ügyiratainak megismeréseként rendezi. A megismerési jogosultság egységesítése mellett ugyanakkor a megismerés biztosítása – ide értve a másolatkiadás szabályait is – alacsonyabb szinten is megnyugtató módon szabályozható kérdés.

A Javaslat a hatályos szabályozás korlátait kiszélesítve jelentős mértékben újraszabályozza az eljárási cselekmények telekommunikációs eszközök használatával történő lefolytatását. A technológia-semleges megoldás célja, hogy különböző helyszínek között ne csak egyes kihallgatások és meghallgatások, hanem az eljárásban részt vevő személyek teljes körű jelenléte is biztosítható legyen, továbbá ez a megoldás a tárgyaláson kívül a büntetőeljárás menete alatt bármikor és az eljárási cselekmények bármely formájában alkalmazhatóvá váljon. A korszerűség, az időszerűség, a költséghatékonyság és a büntetőeljárásban részt vevő személyek – elsősorban a sértett – védelmének kiemelt támogatása mellett a telekommunikációs eszközök használata a büntetőeljárási garanciák sérelmével nem jár, a szabályozás a terhelt tárgyaláshoz való jogát, vagy épp a közvetlenség elvét is érvényre juttatja.

A bizonyítás

A Javaslat a büntetőeljárási szabályozás alapjait továbbra is „A bizonyítás” című részben rögzíti. Ugyanakkor az egyes eljárási szakaszokról szóló fejezetekben, a kényszerintézkedéseket szabályozó fejezetekben, vagy a leplezett eszközöket meghatározó fejezetekben is találhatók szükségszerűen bizonyítással kapcsolatos rendelkezések. A bizonyítás rész így a bizonyítás alapvető elveit, a bizonyítási eszközöket és a bizonyítási cselekményeket foglalja össze és az említett különálló fejezetek szabályrendszerével együtt képezi a bizonyítás alanyai számára rendelkezésre álló „eszközök” katalógusát.

A kodifikáció irányelveire figyelemmel a Javaslat egy korszerű, vegyes rendszerű eljárás kialakítását célozza, amelyben az inkvizitórius és az akkuzatórius jegyek a legelőnyösebb formában keverednek, és amelyben a kontradiktórius elemek hangsúlyosabb szerepet kapnak. Ennek jegyében a Javaslat rendezi a hatályos törvény bizonyítási rendszerének anomáliáit, következetesebbé téve a bíróság bizonyítási szerepét. A Javaslat szerint a büntetőeljárásnak több eljárási szereplő tevékenységén keresztül biztosított célja az igazság kiderítése, a döntéseket valósághű tényállásra kell alapozni. A Javaslat strukturális jelentőségű újítása a bíróság tényállástisztázási kötelezettségének újragondolása. A bíróság a tényállás tisztázása során bizonyítási eszközt indítvány alapján szerezhet be, ennek hiányában nem köteles bizonyítási eszközök beszerzésére, és megvizsgálására.

Az egyes bizonyítási eszközöket illetően a Javaslat számos újítást vezet be. A bizonyítási eszközök taxatív felsorolását megtartva új bizonyítási eszközként határozza meg az elektronikus adatot és önálló bizonyítási eszközként nevesíti a pártfogó felügyelői véleményt. A cél a jövő kihívásaira választ adni képes bizonyítási eszközök biztosítása, ezért az elektronikus adatra további eljárási cselekmények, így a lefoglalás különleges szabályai épülnek. A Javaslat az egyes bizonyítási eszközök szabályainak rendszerét is ésszerűsíti, így pl. a tanú és terhelt kihallgatásának szabályait. Emellett a bizonyítási cselekmények között helyezi el újdonságként a közvetett bizonyíték beszerzésére irányuló műszeres vallomásellenőrzést.

A Javaslat a szakértői bizonyítás szabályait jelentős mértékben átalakítja, így pl. az eljárások elhúzódása megakadályozása érdekében a szakértők kirendelésének és a szakvélemények értékelésének folyamatát a megfontolt és időszerű döntés érdekében ésszerű mederbe tereli.

Folytatjuk