Az önkormányzati rendeletek normakontrolljának új rendszere

Az Alaptörvény és az annak szabályai alapján elfogadott, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) új alapokra helyezte a helyi önkormányzati rendeletek normakontrollját. Röviden bemutatom, hogy az állampolgárt miként érintheti az önkormányzati normakontroll kérdése, s hogyan és kinél kezdeményezheti a jogait sértő szabályok felülvizsgálatát. Arra is kitérek, hogy az eljárások megindítása mennyiben függ az állami szervek mérlegelésétől. Az egyes eljárásokat részletesen a következő blogbejegyzésekben vizsgálom meg.

1. Miként érinthetik az állampolgárt az önkormányzati rendeletek?

Első ránézésre úgy tűnik, hogy a jogforrási hierarchia legalján levő önkormányzati rendeletek kevéssé érintik az állampolgárokat, hiszen vagy törvény végrehajtását szolgálják, vagy pedig a törvények és más jogszabályok által nem szabályozott helyi viszonyokra terjedhetnek ki. Amennyiben alaposabban megvizsgáljuk a kérdést, láthatóvá válik, hogy a helyi rendeletalkotás egy átlagos állampolgár helyzetét sokkal jobban és érezhetőbben érinti, mint akár egyes nagy törvényművek. A helyi rendeletek szabályozási tárgyköre sokféle. A helyi szociális és egyéb juttatásokon túl többek között ezek szabályozzák a helyi adóügyeket, a helyi építési szabályokat, sőt, bizonyos közösségi együttélési szabályokat is.

Ha ezt vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a helyi rendeletek törvényességének biztosítása nemcsak a jogrend – sokak számára elvont jellegű – biztosításának záloga, hanem egyben egyéni jogok biztosítéka is. Hiszen egyértelműen az egyén érdeke, hogy ne hozzanak olyan helyi építési tárgyú szabályt, amely a törvények, a kormány-, valamint miniszteri rendeletek szabályait megszegve nem teszi lehetővé, hogy építkezzen, hogy a közszolgáltatások terén ne hozzanak kedvezőtlen szabályokat, s hogy ne szedjenek jogellenesen magas helyi adókat.

Éppen ezért az egyének számára is fontos, hogy miként tudnak fellépni a gyakran a jogaikat is sértő helyi jogalkotással szemben.

2. Miként léphet fel az egyén?

Az egyén fellépésének lehetőségeit az új Alaptörvény jelentősen átalakította. Egyrészt az önkormányzati normaalkotást erősebb állami kontroll alá helyezte akkor, amikor a korábbi törvényességi ellenőrzés helyett törvényességi felügyeletet vezetett be. Ennek keretében lehetővé tette, hogy immáron ne az Alkotmánybíróság, hanem a Kúria előtt egy gyorsabb, 90 napos határidővel rendelkező nemperes eljárásban kezdeményezze a felügyeleti szerv, a megyei és fővárosi kormányhivatal a rendelet felülvizsgálatát, valamint a jogellenesen megalkotni elmulasztott rendelet pótlását.

A rendelet törvényességének felülvizsgálatát kezdeményezheti az alapvető jogok biztosa („ombudsman”) is, s akár az eljáró bíró is megindíthatja ezt az eljárást, ha az előtte levő jogvitában azt látja, hogy kétséges a hivatkozott helyi rendelet törvényessége. Elviekben továbbra is lehetőség nyílik alkotmányjogi panasz benyújtására a helyi rendeletekkel szemben.

Amennyiben ezekre a rendelkezésekre nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy elsősorban az állami szervek beavatkozási lehetőségei nőttek meg. Közvetlenül a jogaiban sértett fél csak alkotmányjogi panaszt nyújthat be. A többi eszköznél – többé-kevésbé – az eljáró állami szerv dönt az eljárás megindításáról (igaz, a bírói kezdeményezés leggyakrabban valamely peres fél indítványára történik).

Az egyénnek azonban még így is több eszköze van. Így közérdekű bejelentésben vagy panaszban kezdeményezheti az adott önkormányzat szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) a törvényességi felügyeleti eljárás megindítását. Mint jeleztem, a jogaiban sértett fél az alapvető jogok biztosának eljárását is kezdeményezheti (http://www.ajbh.hu/forduljon-a-biztoshoz). Ezekben az ügyekben az egyén csak jelezheti a rendelet törvénysértő jellegét, a normakontroll eljárás megindításáról azonban egyértelműen az állami szerv (kormányhivatal, ombudsman) dönt. Ezért ezek egyfajta „hivatalbóli” jellegű felülvizsgálatok.

Az ombudsman eljárása már átmenetet mutat a kérelemre induló eljárások felé. Szintén ilyen átmeneti jellegű az, hogy ha valamely ügyben peres jogvita zajlik, s a per alapjául egy helyi jogszabály szolgálna, akkor az ügyben a bíró is kezdeményezheti az eljárást. Bár itt is az állami szerv dönt az eljárás megindításáról, azonban a félnek itt nagyobb szerepe van az eljárás megindításában, s akár egy jogorvoslati kérelem (pl. fellebbezés) alapja is lehet a kezdeményezés elmulasztása.

Szintén lehetőség van arra, hogy ha alaptörvény-ellenes a rendelet, akkor az Alkotmánybíróságnál nyújtsanak be alkotmányjogi panaszt.

Ezek a keretek adnak lehetőséget az egyéneknek a jogaikat sértő önkormányzati rendeletekkel szembeni fellépésre. A következőkben ezeknek az eljárásoknak a főbb szabályait és buktatóit tekintjük át.