Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A dőlt betűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Háromrészes cikkünkben az új Pp. újdonságait mutatjuk be.
A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.
Az új Pp. legjelentősebb újításai 2/3
Részlet az új Pp. általános indokolásából
[...]
4. A Javaslatban a beadványok, a keresetlevél, a kötelezően írásban előterjesztendő ellenkérelem részletesen kimunkált tartalma egyszerre szolgálják a per megfelelő előkészítését, és a beadványok formanyomtatvánnyá történő átalakítását, ami egyfelől segíti a személyesen eljáró felet és előmozdítja az elektronikus kapcsolattartást is.
5. A Javaslat a négyszintű bírósági szervezethez igazítja a hatásköri szabályozást, és számos európai megoldást követve általános hatáskörrel a törvényszéket ruházza fel. Eszerint a törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. Az általános hatáskörű bírósághoz képest a másik bemeneti szint (járásbíróság) hatáskörébe tartozó ügyeket a Tervezet úgy határozza meg, amellyel elkerülhető az egyes ügytípusok tételes felsorolása, ami átfogó, keretjellegű fogalmak alkalmazásával érhető el, így pl. a vagyonjogi perek mint gyűjtőkategória újraértelmezésével.
6. A Javaslat továbbra is fenntartja a két elsőfokú bemeneti szintet, de az egységes eljárási szabályokat az általános hatáskörrel felruházott törvényszékre modellezi, ahol mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a professzionális pervitelt. A felek percselekményeinek szakszerűsége nagymértékben elősegítheti mind a hatékony igényérvényesítést illetve jogvédelmet, mind az azzal szembeni védekezést, továbbá a perek ésszerű időn belüli befejezését. A járásbírósági szinten alkalmazandó eltéréseket a Javaslatban külön fejezet rendezi. Ez rugalmas megoldási alternatívát jelent az egyszerűbb megítélésű, illetve a gyengébb fél jelenlétét feltételező ügyekben.
7. A bizonyítással kapcsolatos szabályok a Javaslatban átstrukturáltan kerültek rögzítésre, megszüntetve az elmúlt időszak jogszabály-módosításai által okozott széttöredezettséget és a dogmatikai ellentmondásokat kiküszöbölve. A szabad bizonyítás elvét felváltja a tényállás szabad megállapításának elve, a bizonyítási kötelezettség fogalmát a bizonyítási érdek. A Javaslatban foglalt szabályok kialakítása során az egyszerűsítés, a kapcsolódó joggyakorlat eredményeinek normaszintre emelése is szerepet játszott.
A Javaslat új jogintézményként szabályozza a bizonyítási szükséghelyzetet, a jogsértő bizonyítási eszközök perbeli felhasználhatóságát, a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét a polgári perben.
A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a kirívóan információ-aszimmetrikus helyzetekre ad szabályozási megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, és ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, esetleg ellehetetleníteni. A bizonyítási szükséghelyzet Javaslat szerinti jogkövetkezménye: a tény fennállásának megállapítása, ha a bíróban kétely e tekintetben nem merül fel.
A Javaslat rendezi a jogsértő módon keletkezett bizonyítási eszközök perbeli felhasználásának kereteit, de ezzel kapcsolatban nem állít fel abszolút tilalmat.
A Javaslat rendezi a más eljárásban keletkezett bizonyítékok felhasználhatóságát, a bizonyító erőt, illetve a felhasználhatóságot meghatározott garanciális jellegű követelményekhez köti.
A bizonyítással kapcsolatos szabályozás leglényegesebb újítása a szakértői bizonyítás koncepcionális megújítása.
A Javaslat a szakértőt továbbra is bizonyítási eszköznek tekinti, és a peranyag szolgáltatásának felet terhelő kötelezettségét kiterjeszti a szakértői bizonyításra is, és úgy alakítja ki a szabályozást, amellyel a magánszakértői véleményt is megfelelően a rendszerbe illeszti.
