Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A vastagbetűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Háromrészes cikkünkben az új Pp. újdonságait mutatjuk be.

A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Az új Pp. legjelentősebb újításai 1/3

Részlet az új Pp. általános indokolásából

[...]

III.
Az új törvényi szabályozás legfontosabb újításai

1. A Javaslat számos újítással, a magyar perjogban hagyományokkal rendelkező jogintézmények újraélesztésével, és a kor követelményeihez igazításával kívánja megteremteni a Javaslat kiemelt jogalkotói célkitűzését: a perhatékonyság rendszerszintű biztosítását.

E cél megvalósítása rendszerszintű változtatásokat igényel, mélyreható reformokat, vagy egyenesen szakítást a jelenlegi perjogi megoldásokkal. Ezek elsődlegesen az elsőfokú eljárás szabályai körében, és az újonnan bevezetett jogintézmények, így pl. a társult perlés esetében jelentkeznek.

2. A Javaslat a perhatékonyság rendszerszintű biztosítása érdekében új alapelveket fogalmaz meg. A törvény elején tömören, tételszerűen, magas absztrakciós szinten azok, a per teljes életciklusa alatt érvényesülő elvek jelennek meg, amelyek előrevetítik az új törvénynek mind a felekkel, mind a bírósággal szemben kifejezésre juttatott elvárásait, így pl. a felek eljárás-támogatási kötelezettségét, a feleket terhelő igazmondási kötelezettség előírását, a jóhiszeműség és a perkoncentráció követelményét. A bírósággal szemben alapelvi szinten megfogalmazott elvárás: a közrehatási kötelezettség, ami a per során az anyagi pervezetésben nyilvánul meg.

3. Osztott perszerkezet. A Javaslat az eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két szakaszra osztja, ezzel bevezeti az osztott tárgyalási rendszer ún. főtárgyalási modelljét. Ez a modell sikeresen működik a mintaadónak tekinthető külföldi perrendekben, így pl. a német, svájci, francia eljárásjogban, és az újonnan kodifikált európai kódexek is előszeretettel alkalmazzák, így pl. a szlovén, a horvát és a cseh perjog.

A Javaslat szerint az eljárás két szakasza a perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak. Ebben a modellben a perfelvételi szakra nagy hangsúly helyeződik. E szakasz szabályainak kialakításához mindenekelőtt azonosítani kellett az eljárást hátráltató főbb problémákat, és olyan szabályokat kellett kialakítani, amelyek ezeket kiküszöbölik.

Az osztott perszerkezet lehetőséget ad arra, hogy a perfelvételi szakra koncentrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározását, amelyhez a Javaslat pontos menetrendet ad, ahol mind az írásbeliség, mind a szóbeliség szerepet kap. A perfelvételi szak ugyanakkor nem nélkülözi a rugalmasságot: a perfelvételi szak egyes lépései felől a bíróság dönt. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy a bíróság a konkrét ügy sajátosságaihoz igazodóan határozzon az előkészítés megfelelő módjáról és menetéről. A Javaslat 2 felperesi és 2 alperesi írásbeli beadványra (keresetlevél – ellenkérelem – válaszirat – viszontválasz) korlátozza az írásbeli előkészítést, úgy, hogy a második iratváltás szükségessége felől a bíróság dönt az ügy állása alapján.

A Javaslat széles körben alkalmazza a preklúziókat, mely szerint a perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset és ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztése kizárásra kerül.

A korlátozás célja egyrészt az, hogy egy bizonyos ponton a bíróság és az ellenérdekű fél is véglegesen rögzültnek tekinthesse a jogvita keretét és tartalmát, ezt követően a rögzült állítások alapján már csak a bizonyítási eljárás és az érdemi döntés meghozatala történjen. A korlátozás másik indoka, hogy megakadályozza a per elhúzódását. A perfelvételi szak lezárásával beálló változtatási tilalom alól olyan feltételek teljesülése esetén lehet kivételt engedni, amelyek e célokat a lehető legkisebb mértékben veszélyeztetik. A keresetváltoztatás a percezúrát követően kizárólag akkor lehet megengedett, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a perfelvételi szakban azonosított jogvita vonatkozásában a bizonyítás lefolytatásra kerüljön, ami az előkészítés következtében sokkal célirányosabbá válik, és a per érdemében emiatt korábban születhet döntés.