Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A dőlt betűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Háromrészes cikkünkben az új Pp. újdonságait mutatjuk be.

A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Az új Pp. legjelentősebb újításai 3/3

Részlet az új Pp. általános indokolásából

[...]

8. A Javaslat hatékonyabbá kívánja tenni a perorvoslatok szabályait. E tekintetben a Javaslat kettős célt kíván megvalósítani: megfelelően érvényesüljön a jogorvoslathoz való jog, ugyanakkor a szabályozás – követve a feszes menetrendű és a felek fokozott aktivitását feltételező elsőfokú eljárás szabályait – ne adjon lehetőséget a perelhúzásra a perorvoslati eljárásokban sem. Ennek érdekében a Javaslat meghatározza a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörének terjedelmét, ehhez képest határozza meg a fellebbezés kötelező tartalmát, és rögzíti, hogy a másodfokú bíróság főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést. A Javaslat a perek elhúzódását előidéző hatályon kívül helyezésre okot adó körülményeket is újraszabályozza. Ennek lényege, hogy az abszolút hatályon kívül helyezési okok körén kívül eső eljárási szabálysértéseket a másodfokú bíróság csak veheti figyelembe, ha arra a felek valamelyike hivatkozott, hivatalból nem.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a fellebbező az ítélet megváltoztatásra irányuló kérelem nélkül kizárólag hatályon kívül helyezést kérjen, normaszintre emelve ezzel az utóbbi évek joggyakorlatában foglalt megállapításokat.

A felülvizsgálat mint rendkívüli perorvoslat szabályai körében ún. vegyes rendszer kerül bevezetésre, amelyben objektív, kizáró feltételek keretei között megmarad a felülvizsgálathoz való jog, de egyes kizáró feltételekkel érintett határozatok esetében a Kúria jogegységi szempontokat is figyelembe véve engedélyezheti a felülvizsgálatot. Ebben a rendszerben a Javaslatban meghatározott értékhatár alatti ügyek esetében engedélyezheti a Kúria a felülvizsgálatot, jogegységi szempontokra figyelemmel, ill. akkor is, ha a felvetett jogkérdés különleges súlya illetve társadalmi jelentősége azt indokolja.

A Javaslat úgy teszi főszabállyá a tárgyaláson kívüli elbírálást, hogy tárgyalás tartására csak akkor ad lehetőséget, ha a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja.

A Javaslat a perújítás korábbi formáját és a főbb szabályokat nagyrészt érintetlenül hagyva rendezi az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek hatását. Indokolt volt ezzel a perorvoslati formával rendezni azt a helyzetet, amikor valamilyen alapjogi jogsérelem éri a felet a bíróságok által lefolytatott eljárás és/vagy a meghozott jogerős határozat révén.

9. A Javaslat két kollektív igényérvényesítési forma Pp.-ben történő szabályozására tesz javaslatot: a közérdekből indított perekre és a társult perlésre.

A társult per formájának bevezetése azért indokolt a közérdekű perek mellett, mert a jogalkotó a közérdekű perindítást csak bizonyos esetcsoportokban teszi lehetővé. A társult per szabályai viszont akkor is megkönnyítik az egyedi igények összevont, kollektív érvényesítését, amikor a közérdek nem indokolja a közhatalom (pl. ügyész, hatóságok) beavatkozását, viszont az igények nagy száma és hasonlósága miatt a kollektív elbírálás hatékonysági előnyöket nyújt.

A Javaslat olyan kollektív igényérvényesítési eljárásra tesz javaslatot, melyben a jogosultak döntése és kifejezett nyilatkozata képezi annak alapját, hogy az igények együttesen, egyetlen perben legyenek elbírálhatók. A társult per így az ún. opt-in modellt valósítja meg. Ebben a modellben a felperesek személyükben ismertek, azonosítottak.

Míg a Javaslat a közérdekű pert törvényszéki határkörbe emelte, addig a társult per pertárgyérték alapján, vagy a per tárgya alapján egyaránt tartozhat járásbíróság, törvényszék, vagy közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe, ha a per a munkaügyi perek szabályainak hatálya alá tartozik.

10. A Javaslatban nagyobb teret kap az elektronikus kapcsolattartás, illeszkedve az elektronikus ügyintézési kerettörvény rendelkezéseihez, de azokat a polgári per sajátosságaira tekintettel kialakítva. Ez mind az elektronikus kapcsolattartásra, mind a modern információs technológia polgári perbeli felhasználására vonatkozik.

A modern információs technológiák használatának fontosságát jelzi, hogy a jogalkotó a Koncepcióban megjelölt cél megvalósítását megkezdte már az új polgári perrendtartás előkészítésének időszakában.