Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A vastagbetűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Ötrészes cikkünkben az új Be. újdonságait mutatjuk be.

A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Az új Be. legjelentősebb újításai 3/5

Részlet az új Be. általános indokolásából

[...]

A nyomozás

A nyomozás jelenlegi rendszerével szemben felmerülő kifogások alapvetően két kiindulópontra vezethetők vissza, egyrészt a nyomozó hatóság és az ügyészség kapcsolatára, másrészt a nyomozás során beszerzett adatok, információk, bizonyítási eszközök bírósági eljárásban történő felhasználhatóságára.

A Javaslat a nyomozást két fő szakaszra különíti el, felderítésre és vizsgálatra, amely megoldást jelent a felelősségi körök és ehhez kapcsolódó eszközrendszerek világos elhatárolásához. A nyomozás két szakasza közötti cezúrát – főszabály szerint – a terhelt bekapcsolódása jelenti, hiszen más típusú feladatokat és kompetenciát követel meg egy ismeretlen bűncselekmény feltárása, mint egy megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségének vizsgálata.

A felderítés szakaszának jellemzője, hogy viszonylag kötetlen formával az adatok − nem elsődlegesen a bizonyíték − gyűjtésére koncentrál. Az e körben rendelkezésre álló nagyobb szakismeret és apparátus miatt ez a szakasz a nyomozó hatóság és az ügyészség relációjában a felügyeletre jellemző ügyészi jogosítványokkal jellemezhető. Ezzel szemben a vizsgálat tényleges ügyészi irányítás mellett, a konkrét személlyel szembeni vádemelés eldöntéséhez szükséges bizonyítási eszközök beszerzésére irányul, ami a „kétszeres bizonyítás” visszaszorítására irányuló jogalkotói törekvést is tükrözi. E koherens szabályozás megteremti a lehetőségét a tömegesen előforduló, egyszerűbb megítélésű ügyek hatékonyabb, gyorsabb elintézésének, a bonyolult ügyek – megfelelő ügyészi kontroll melletti – eredményesebb lefolytatásának. Ezzel a büntetőeljárásban szükségtelenül felhasznált erőforrások, valamint az igazságügyi hatóságok terhei is csökkenthetők.

A Be. hatályba lépése óta a büntetőpolitikai hangsúlyok fokozatosan áttevődtek a vádemelésről az elterelő intézményekre, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a hagyományos értelemben vett vádemelések száma. A hatályos rendszer szerint a nyomozás befejezése és az önálló ügyészi szak formális elkülönülése azonban késleltette és nehezítette az elterelő intézmények alkalmazását, mert az elterelés sikertelensége esetén nem volt lehetőség kiegészítő nyomozás végzésére, így az elterelésre csak teljes egészében lefolytatott nyomozást követően kerülhetett sor. A nyomozásban való ügyészi részvétel újraértelmezésének köszönhetően szükségtelen az ügyészi szak fenntartásával formális eljárási cselekményekkel késleltetni az érdemi döntés meghozatalát, emiatt a „Vádemelés” címmel szereplő fejezet megszűnik, egyes intézményei a nyomozásba integrálódnak.

A büntetőeljárások hatékonyságának javulása várható attól, hogy az elterelő intézmények átkerülnek a nyomozásba. Sikertelen elterelés esetén továbbra is – különösebb formalitás nélkül – folytatható a nyomozás, ellenkező esetben pedig jelentős erőforrás-megtakarítással jár, hogy az így szükségtelennek bizonyuló nyomozási cselekményeket nem kell elvégezni. A Javaslatban a közvetítői eljárás, és a korábbi vádemelés elhalasztását felváltó feltételes ügyészi felfüggesztés egy sorba kerül más, a nyomozás során alkalmazható felfüggesztési okokkal, a vádemelés részbeni mellőzése a nyomozás részbeni mellőzésével összevontan él tovább.

A közvetítői eljárásra vonatkozó nemzetközi minták és a jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatták, hogy a közvetítői eljárásnak mind a terhelt mind a sértett oldaláról a materiális jóvátételen és a büntethetőség megszűnésén túl számos kívánatos hozadéka van, ezért a közvetítői eljárást érintő legmarkánsabb változás, hogy alkalmazhatósága elválik a tevékeny megbánás anyagi jogi büntethetőséget megszüntető ok feltételeitől. A közvetítői eljárás pozitív céljainak érdekében a Javaslat súlyosabb bűncselekmények, illetve a hatályos törvényben felsorolt bűncselekmény csoportok mellett más bűncselekmények miatt is lehetővé teszi az intézmény alkalmazását, ha ezzel a közvetítői eljárás céljai – a megegyezés, a jóvátétel és a gyanúsított magatartásának kedvező változása – elérhetők. A módosítás azonban nem érinti az anyagi jogban szereplő korlátot, hogy a büntethetőség megszűnésére, illetve a büntetés korlátlan enyhítésére ne kerülhessen sor a súlyos bűncselekmények esetében. A változtatással ugyanakkor elérhetővé válik a közvetítői eljárás a megállapodásos eljárás keretében is, tehát a terhelt súlyosabb bűncselekmény esetén is gyakorolhat jóvátételt, a megállapodásban foglalt meghatározott nemű és mértékű büntetésért cserébe.

Azzal, hogy a Javaslat az elterelő intézmények igénybevételét már a nyomozás folyamatában, akár közvetlenül a gyanúsítotti kihallgatást követően is lehetővé teszi, szükséges a vádemelés elhalasztása intézményének felülvizsgálata is. Ezt a Javaslat feltételes ügyészi felfüggesztésként nevesíti. Az intézmény általános esete nem változik, ezzel szemben a speciális esetek köre bővül. Nemcsak kábítószer birtoklása és tartási kötelezettség elmulasztása miatt indult büntetőügyben, hanem mindazon bűncselekmények esetén lehetőség lesz az alkalmazásra, ahol a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös Része a terhelt – eljárás megindulását követő – magatartásától teszi függővé a büntethetőség megszűnését. Ha ez a magatartás várható, mert a terhelt képes és hajlandó ennek teljesítésére, úgy minden esetben elvárás ennek érdekében az eljárás felfüggesztése.

A sértettek érdekét elősegítő szabály, hogy feltételes ügyészi felfüggesztés esetén, szűk körű kivételtől eltekintve kötelező lesz magatartási szabályként előírni a kár megtérítését vagy az eredeti állapot helyreállítását.

A Javaslat a garanciák megtartása mellett jelentősen egyszerűsíti a vádirattal szemben megfogalmazott formai és tartalmi előírások rendszerét. A törvényes vádként szereplő formális elvárásokat felváltja a vád érdemi vizsgálata, így az alapvető tartalmi követelményeknek nem megfelelő vádat már nem a hatályos rendszernek megfelelő formális megszüntetés követi. A Javaslat ezzel a vádirat legalapvetőbb tartalmi elemeit az érdemi elbírálás körébe emeli, amivel a jogbiztonság érdekében a vádló felelősségét erősítve az ugyanazon cselekmény miatti ismételt vádemelések lehetőségét szünteti meg.