Sorozatunkban törvényjavaslatok indokolásának részleteit közöljük röviden, kiemelve a fontosabb módosításokat. A vastagbetűs részeken gyorsan végigfutva látható, melyek a javaslat fő változtatásai. Ötrészes cikkünkben az új Be. újdonságait mutatjuk be.

A cikk a kormany.hu-n véleményezés céljából közzétett előterjesztés alapján készült. A törvény és az indokolás szövege a törvényalkotási folyamatban változhat.
Várható hatálybalépés: 2018. január 1.

Az új Be. legjelentősebb újításai 4/5

Részlet az új Be. általános indokolásából

[...]

A bírósági eljárás általános szabályai

Hangsúlyos jogalkalmazói igényként jelentkezett, hogy a tárgyalási szakban a terhelt jelenlétét jogként és nem kötelezettségként szükséges definiálni. Ennek eredményeként a Javaslat a tárgyaláson jelen lévő személyek körében szabályozza a vádlott tárgyalási jelenlétét. Az új megoldás szakít a korábbi, a nemzetközi jogfejlődésre is tekintettel meghaladottnak nevezhető szabályozással. A Javaslat a tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a vádlott jelenlétének kérdését. Ennek során egyfelől széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a vádlott a vádemelést követően a tárgyaláshoz való jogával éljen, másrészt el is ismeri, hogy e jogról bármely ügyben le lehet mondani, feltéve, hogy a bizonyításhoz nincs szükség a vádlott személyes jelenlétére és a megfelelő garanciák – elsősorban a védő közreműködése – is biztosítottak. Ennek következtében a vádlott saját ügyében való rendelkezési joga bővül, ezáltal az eljárás tisztességessége erősödik, amely sok esetben az eljárás időszerűségére is kedvező hatással lehet.

Az elsőfokú bíróságok munkáját nagymértékben könnyítő, egyszerűsítő szabály annak bevezetése, hogy a bíróságnak csak azokat a rendelkezéseit kell megindokolnia, amelyeket fellebbezéssel támadtak, de még ezt is oly módon, hogy kerülje a terjengősséget és a feleslegesen részletező indokolást. A lényeg olyan indokolás írása, amely röviden összefoglalva mindenki számára egyértelműen részletezi azokat a bizonyítékokat, amelyekre a bíróság a tényállást alapozta.

A tárgyalás előkészítése

A Be. vonatkozó szabályai – az adminisztratív teendők rögzítése mellett – jelenleg marginális szerepet szánnak a bírósági eljárás tényleges előkészítésére, noha a gyakorlati tapasztalatok alapján is igény mutatkozik arra, hogy a bírósági eljárásban a bíróságnak, az ügyésznek és a védelemnek világos elképzelései legyenek a vád tartalmáról, vagy a vád vitatásának lényegéről, szükségtelen bizonyítás ne történjen és az ügyben minél előbb jogerős döntés születhessen.

A Javaslat ezért a hatályos szabályozástól eltérően a bírósági szakasz kezdetén, a vádirat alapján megtehető adminisztratív intézkedésektől élesen elkülöníti a tárgyalás érdemi előkészítését. Az eljárásban részt vevők, illetve azt lefolytatók alapos felkészültségét igénylő új rendszer célja, hogy érdemi és koncentrált tárgyalás-előkészítésen keresztül a vád és a védekezés tartalma, eszközei, módjai minél előbb és egyszerre rögzülhessenek, így a bírósági szakban lefolytatott bizonyítás keretei lehetőség szerint már a bírósági eljárás kezdetén tisztázódjanak. Ennek szellemében a Javaslat a tárgyalás írásbeli előkészítése mellett a fő hangsúlyt az előkészítő ülésre helyezi, amely a terhelti együttműködés formái mellett a tárgyalási bizonyítás koncentrálásának is kiemelt színhelye, azaz bírói kontroll mellett a feleknek itt lesz lehetőségük rögzíteni a bizonyítás alapvető irányát.

Az elsőfokú bírósági tárgyalás

Az elsőfokú bírósági tárgyalás szabályai alapvető változtatásokat nem igényelnek, ugyanakkor néhány módosításra azért van szükség, hogy azok az elsőfokú tárgyalást gyorsabbá, hatékonyabbá tegyék. E célkitűzéseknek megfelelően a Javaslat egyértelművé teszi, hogy az ügyész a vádiratnak a lényegét ismerteti, amelyet a vádlott vagy védő indítványára mellőzhet.

A Javaslat egyszerűsíti a folytatólagos tárgyalás szabályait azzal, hogy ha az előző tárgyalás óta nyolc napnál hosszabb, de hat hónapnál nem több idő telt el, nem kell a korábbi tárgyalási jegyzőkönyv anyagát ismertetni, tekintettel arra, hogy a korábbi tárgyaláson a felek jelen voltak, ismerik a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagát, egyébként pedig nem telt el annyi idő az előző tárgyalás óta, hogy azt meg kelljen ismételni.

A Javaslat a tárgyalás folytonossága körében azt is meghatározza, ha a tárgyalást meg kell ismételni, azt a bíróság – főszabály szerint – a korábbi tárgyalás anyaga lényegének ismertetésével teszi meg.

Ugyancsak a gyorsítás és hatékonyság érdekében a Javaslat megteremti a perbeszéd írásban történő benyújtásának lehetőségét. Ebben az esetben a perbeszéd szóbeli előadásakor elegendő a perbeszéd lényegének ismertetése.

A másod- és harmadfokú bírósági eljárás

A Javaslat a másod- és harmadfokú bírósági eljárásban pontosan meghatározza az elsőfokú ügydöntő határozat elleni fellebbezés irányát és tartalmát azzal a szigorú megkötéssel, hogy az a későbbiekben sem terjeszthető ki. E rendelkezés bevezetésével érhető el, hogy a bíróság az ítéletnek csak azon rendelkezéseit indokolja meg részletesebben, amelyekkel kapcsolatban a felek fellebbezést jelentettek be. Az új szabályozás részét képezi az a rendelkezés is, hogy az a fél, aki az első fokon hozott határozatot tudomásul vette, a másodfokú eljárás során csupán észrevételeket tehet. Jelentős újításnak tekinthető, hogy a megjelölt módosítások feloldják a felülbírálat terjedelmére vonatkozó korábban követett teljes felülbírálat elvét, ugyanakkor kiemelendő, hogy a másodfokú bíróság a korlátozott felülbírálat keretei között is hivatalból vizsgálja az esetleges abszolút eljárási szabálysértéseket, amelyek az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését vonják maguk után.

Újdonság, hogy a Javaslat szerint a fellebbezésben új bizonyítékra csak akkor lehet hivatkozni, ha a fél legalább valószínűsíti, hogy arról az elsőfokú határozat kihirdetését követően szerzett tudomást. Ugyanakkor hivatkozni lehet az első fokon előterjesztett, de ott elutasított bizonyítási indítványra is.

A másodfokú bíróság reformatórius jogkörének szélesítésére irányuló törekvéseknek megfelelően az új szabályozás szerint a megalapozatlanság lehet részleges vagy teljes. Részleges megalapozatlanság esetén a másodfokú bíróság köteles megkísérelni annak megszüntetését a tényállás kiegészítésével, helyesbítésével, az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy felvett bizonyítás alapján. Ezzel szemben a teljes megalapozatlanság szükségszerűen hatályon kívül helyezést eredményez. Ha a vádlott felmentését tartalmazó ítélet megalapozatlan, az ügyész által indítványozott bizonyítás eltérő tényállás megállapítása mellett a bűnösség másodfokú bíróság általi kimondására is lehetőséget teremt.

A funkciómegosztás elvének következetesebb érvényesítését szolgálja az a korrekciós szabály, amely szerint, ha a vádat alátámasztó bizonyíték beszerzését a vádló nem indítványozta és az ítélet megalapozatlansága nyilvánvalóan erre vezethető vissza, a megalapozatlanság következményei nem alkalmazhatóak, azaz nem kerülhet sor az ítélet hatályon kívül helyezésére.

A Javaslat a harmadfokú eljárás feltételrendszerében annyi változtatást végzett, hogy már nem alapozza meg az eljárást az az ok, hogy a másodfokú bíróság olyan cselekmény miatt állapította meg a vádlott bűnösségét, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett. Továbbá a Javaslat a felülbírálat terjedelmében tartalmaz az ítélkezés hatékonyságát elősegítő korrekciókat.

Az indokolatlan hatályon kívül helyezések megelőzése érdekében a Javaslat újdonságként vezeti be az egyes ügydöntő, érdemi határozatokat hatályon kívül helyező, másod- és harmadfokú végzések elleni fellebbezés lehetőségét.

A rendkívüli jogorvoslatok

A jogorvoslati rendszer adottnak tekinthető kereteit a rendkívüli jogorvoslatok szabályozása is követi. A gyakorlatban meghonosodott jogintézmények alapvető jellemzőinek változatlanul hagyása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a rendkívüli jogorvoslatok, kiemelten a felülvizsgálat és a perújítás körében ne lenne helye ésszerűsítésnek, és az áttört jogerő minél korábbi ismételt elérésére alkalmas részletszabályok megalkotásának.

A felülvizsgálat tekintetében számos apróbb ésszerűsítés történik, így a Javaslat a törvényességi hibában szenvedő jogerős határozat minél hamarabbi megváltoztatását szorgalmazza és megkísérli elkerülni a hatályos szabályozásból következő egyes anomáliákat.

A Javaslat az alapvető rendelkezéseket változatlanul hagyva a perújítás keretében egyértelmű szabályozásra törekszik: pontosan meghatározza a perújítási nyomozás felelősségi viszonyait, a rendkívüli jogorvoslat igénybe vétele tekintetében a terhelt rendelkezési jogát bővíti. Mindezekkel elkerülhető a perújítás megengedhetőségéről szóló döntést követő számos – jelenleg formális – perújítási eljárás.